Az a bizonyos energiafelhő igen nem érkezik. Vagyis mégis csak. Feldobott egy dolog. Hm. Hallottam énekelni egy lányt. Isteni hangja van, olasz, vörös hajú, zöldes szem, szeplős test. Hm. Lehet hogy szerelmes vagyok belé. Csak aztán elgondolkodom, hogy nem is találkozunk majd ebben az életben, de sebaj. Szeretem. Silvia Aprile.Gyönyörűségem.... Egy igen szép dalt hoztam, Pino Daniele-től. Hát emberek, ez is egy fél Isten, nem csak azért mert a római :) szép hangja van, az egyszer biztos. MA ennyi. Az Oscar díjátadóra meg a tippem Penelopé és Pitt Oscar. Remélhetőleg... Buona notte!
Az írók mindenre emlékeznek (...). Különösen a fájdalomra. Vetkőztess egy írót pucérra, mutass rá a forradásokra, és ő még a legkisebbnek is elmondja a történetét. A nagy sebekből pedig nem amnézia lesz, hanem regény. Némi tehetség nem árt persze, ha az ember író akar lenni, de az egyetlen igazi feltétel az, hogy minden egyes forradás történetére emlékezz. A művészet lényege a szívós emlékezet.
Stephen King
Esteledett. A redőny még nincs lehúzva, csak félig, lyukain átszűrődik a mai naplemente aranyló bíbor színei. Meleg árad a téglafalak...
vers
"A napok szürkén telnek Hazudva lopóznak egymás után S én kávémat, teámat kavargatám Egyet pislogok reggel s este van már Ahogy a fekete barna lé Ellepi fáradtan a hófehér cukrot Úgy önti el szívemet a magány S minden e világi mocsok" [urbánnóra]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése