szavak nélküli támogatók

…hetek óta hiányérzetem volt, nem tudtam miért, azt se tudtam, milyen irányba induljak el. Aztán ma reggel rájöttem. Unalmamba lefőztem egy kávét. Amióta a munkahelyen ingyen van a kávé alig fogy otthon. Mondhatjuk, hogy most volt is időm reggel kávétfőzni. Megtöltöttem, feltettem főni, addig beágyaztam, éreztem a hajnal kicsit még csipkelődős, nedves lehelletét. Kedvenc bögrémet kikészítettem, rengeteg cukorral kis tejjel kortyolgatom a kávém. Az udvarunkból a messzi erdőt nézem. Az akácos illatát innen is érzem. Olyan friss és csendes minden. Harkály doktorunk dolgozik, látom ahogy repdes és eteti a fiókáját. Nem is kell nat.geo itt van előttem. Aztán az órámra nézek, el ne késsek. Napközben várom, hogy szabadulhassak, addig meg fénymásolok…és fénymásolok. Aztán meg várom, hogy szabadulhassak. A fénymásoló villódzó fénye melett ránézek a fotóimra, igen valóban ez lenne az út, de sajnos nem jelentek meg a szavak nélküli támogatók. Most megyek, amíg ezt olvasod valaki fénymásol…