„ Nappalnak szeme, az
éjjelnek füle van.” közmondás
Valamelyik éjjel azt álmodtam, hogy a
félig megírt írásomban vagyok. Bár sokszor van úgy, hogy éjjel felébredek, és
elkezdek írni, hogy mit álmodtam, azt pedig beleírom a történetbe. Így
folytatódik minden. Most épp esett a hó, és a fiat Panda közel 30 éves autóban
utaztam, valamerre , valamelyik autópályán. Szívtam mélyeket a cigarettámban.
És azt éreztem, hogy nem vagyok jól. Aztán a másik kép pedig, hogy egy
fogorvosnál vagyok, aki az egyik főnököm, aki természetesen nem fogorvos csak
az álmomban volt az.
A Fiat Panda létezik, gondolkodom is
arról, hogy megveszem. Régi álmom. Az álmokat pedig teljesíteni kell. Fehér
színű, olyan felni van rajta amit mindig is szerettem volna, ha van egy Fiat
Pandám, és van napfénytetője. 3 az 1 ben, minden meg van ami kell. Csak a kellő
bátorságom nincs az elhagyott. Sosem volt. Legnagyobb álmom. Én pedig itt
töprengek. Normális vagyok? Nem…
Az Olivetti írógépet nagy nehezen be tudtam
szerezni. Működik, de még hogy... jó pár levelet már megírtam vele és még
szeretnék is.
Most főként az olvasásé a főszerep, meg
a fióknak írás, aztán amit dob a gép…
filmes képek itt : http://www.lomography.com/homes/andreapiovanni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése