A hetekben nem jelentkeztem. Többnyire csak netezem céltalanul. Youtube megszállottság, meg olvasás, pocsék m1-es filmek nézésével töltöm a napokat. Meg persze vizsgákra tanulás volt. Most már nem. Vége. 4-esre szigorlatoztam. Remélhetőleg nyáron jó messzire elkerülöm VAS megyét amennyire csak tehetem. Nemrég befejeztem Milan Kundera: Azonosság c. könyvét, amit már lassan 2 hónapja olvasok, nincs 120 oldal sem, én úgy vagyok vele, hogy hagyom magamban érlelődni a történetet. Most is három , vagy négy könyvet olvasok egyszerre. Ha kedvem van akkor előkapom az egyiket és folytatom, ha nincs kedvem, akkor meg a másikat, és így tovább. Rászoktam az éjjeli olvasásra. Volt egy könyvolvasólámpám, aminek annyi a jelentősége, hogy a volt barátnőmtől kaptam és ezzel szoktam olvasni. Nem kell a lámpát feloltani, hanem ez az elemes kis lámpával olvastam. Sajnos, ez két napja elromlott. Vettem bele, elemet, de nem emiatt nem működik,hanem mert a vezeték ami vinné az elem erejét a lámpához, elszakadt. Úgyhogy, hogy vennem kellene, egy ilyen kis könyvolvasólámpát. Hogy miket olvasok most? Paulo Coelho: A győztes egyedül van; Gerlóczi Márton: Váróterem; Milan Kundera : Lassúság; Peter Mayle: Bor, mámor Provance; sőt még várakozó állásponton van Tisza Kata: Dr. Kleopátra, Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége; Frances Mayes : Egy év a világban, Édes élet Itáliába; Coelhoról szóló Mágus c. könyv, ezt nem tudom kiírta, lehet , hogy nem fogom elolvasni. Ennyire nem akarom tudni az életét, hogy valójában kicsoda, és az életének 22 évében június 14dikén hol volt, milyen nővel, vagy férfival, vagy éppen melyik buszra szállt fel és bizonyítékul hogy ott volt azon és akkor, fotóval bizonyítják. Nekem elég ,hogy egy nagyszerű író. A könyvei adnak egy olyan világot, amire vágyunk, adnak sokféle tanítást, amelyből talán könnyebben fordulunk meg a hétköznapokban, vagy ilyesmi.
Olvasás mellett, pedig tervezgetem az életemet. Sokszor feltettem a kérdést, hogy azokkal a lányokkal akikkel jártam, ők mellettem is nagyon jól bele tudtak illeszteni az életükben. Racionálisan tudtak dönteni, tudták, hogy mi a fontos, néha még nálam is fontosabb volt némelyik dolguk, én meg elvakultan csak szerettem, miközben, haladt mellettem az élet. A fontos dolgoknak a lányt gondoltam, majd késöbb persze kiderült, hogy ebben nagyot , de nagyot tévedtem, és amit talán a lány miatt el szalasztottam, mert őt gondoltam a fontosabbnak és nem azt amit tennem kellett volna. Így van ez. A lányok jobban döntenek, meg cselekednek.
De ezt persze mindeki tudja. Most pedig egy hónapig foci (Konföderációs kupa), gyakorlatra járás, aztán nyaralás. Utána meg valami munkát kellene keresni a nyárra. Vagy pihenek, mert megnyertem az 5-ös lottót, vagy a Skandinávot, vagy a 6-os lottót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése