2011. október 12., szerda

fény és csend tölti be

Az idő eléggé skandináv hangulatú. Szép sárga, piros, zöld, narancssárga leveleket fúj a hideg szél. A szürke felhők terítették be az eget. Végre itt az ősz. Alig vártam, hogy ideérjen és fázzak. A szakdolgozatommal bajlódok. Ott nem tudok írni, semmit. Már hetek óta ugyanazon az oldalon vagyok. Anyagot keresek, de mégis miről??? Sosem fog elkészülni, félek, görcsölök. A blogomból bár vagy 25 szakdolgozat elkészült volna, ha csak a karakterek számát nézzük. Azt hiszem, hogy a szakdolgozatban írásban is tehetségtelen vagyok.
Kimegyek levegőzni a vasútállomáshoz. Felülök a korlátra, mindig ugyanoda szoktam. A bringámat is ugyanarra a helyre rakom, amire szoktam, ez már valami megszokás. Nézelődök, kezdek fázni az Északi széltől. Rágyújtok. Aztán a telefonhoz nyúlok. Nem hívott senki, nincs üzenetem se emailem. Nincs semmi, csak én a hideg és az izzó cigi.
Aztán délután további részében sem halad a kurzor jel a szakdolgozat című word dokumentumban.
A postás már hat hete nem hozza az Ikeás katalógusomat, pedig most úgy örülnék neki. Legalább kiválaszthatnám, hogy mit szeretnék, mintha csak ilyen könnyű lenne…
Aztán estét egy nagyvárosban töltöttem. Zavart az utcalámpák erős fénye. Olyan csend volt, hallgattam. Az utcákat csak a fény és a csend töltötte be. Üres vagyok, ez annyira egy közhely, de mást mit mondhatnék, ha az vagyok??? 

1 megjegyzés:

CoffeeLover írta...

Hahó! Fel a fejjel, bár tudom, hogy ez nem egyszerű. Én is ugyanebben a cipőben járok: szakdoga, félelem, szorongás, "nem vagyok elég jó". Remélem jobban leszel.