2011. október 26., szerda

***Tes yeux me plaisent!


Egy közeli könyvtárban ülök. Az ablakjain bezúdúl az ég szürke és tompa fénye. Idejövet beázott a cipőm, pedig kocsival jöttem. Dolgozatot írok, azért jöttem, csak még fel kellene ébredni. Reggel megittam a szokásos kávémat kint az udvaron, vagyis jobban mondva a kert végében. Onnan lehet látni a közeli mezőket, és mögötte az erdőt. Most a mezőkön szarvasmarha csorda legel, már hétvége óta. Behallatszik éjjelente a bőgésük. A tegnapi zenét hallgatom most újra és újra amit az előző bejegyzésben raktam be. Nincs olyan jó hangja, de őt nem is ezért szeretem. A szépsége teljesen hatalmába kerített. Itt a könyvek között elfog az olvashatnék, persze elég keveset olvastam eddig. Hülyébbnek is érzem magam, mint vagyok. Egy könyv, egy ember. Írok esti, éjjeli, hajnali munkájuk. Az életcél, vagy nevezem tehetségnek amely sikeresen felszínre tört. Ajándék Istentől. Azért valahogy megint ideírtam, hogy Isten. De miért???
            A régi könyvek besárgulnak és különlegesebb az illatuk, mint az újaknak. Amúgy is az újakat fel lehet hamar ismerni. Most, hogy írnom kell a dolgozatot, amellett, hogy teljes görcsben vagyok egésznap, ha írom, ha nem…olvasnék könyveket, jobban érdekelnek a Tv műsorok, jobban beszélgetnék emberekkel, inkább elmegyek és kitalálok valami haszontalant. Például elcseszek egy egész délutánt, mert Fotókör van este 8-kor. Aztán a Fotókörön nincs semmi hasznos, kb. 30 perc sincs, mert nem jött el a fél csapat, meg alap dolgokat magyaráztak, amiket már tud az ember. Így elszaladt egy nap, ami lelkiismeret furdalást okoz, hogy nem fogok végezni, de ha írom, meg felteszem a kérdést, hogy ez most jó lesz nekik??? Most jó lesz???  
            Meg tudnék inni még egy kávét. Egy órája ittam, de szinte semmi hatása. A mai motiváció, az, hogy este meccs lesz. És a meccsnapok pirosbetűs ünnepek. Nézni fogom, remélem tudom is majd nézni. Csak lenne már este 21 óra.

Gondolok rá, mert  : ‎***Tes yeux me plaisent!

Nincsenek megjegyzések: