2011. december 19., hétfő

1/2

Hamarosan itt a karácsony. Ajándékok becsomagolva, vagy fél utas gondolatok az agyakban. Ez az éj más mint a többi éjszaka. Miért más mint a többi éjszaka? Miért ragyog annyi csillag az égen, miért könnyes a szemünk ekkor? Miért telik meg imával és fénnyel? Mondd neked ez az éjjel mit jelent?
Ha lenne egy kívánságlistám ami valóban teljesülne is, hirtelen nem is tudom mit írnék rá. Te mit írnál rá? Az enyémen azt hiszem sorsfordító kívánságok lennének, amelyek kilöknének a mostani állapotomból. Tegyük első helyre a Boldogságot. Néha elérem ezt az állapotot, mikor írok, vagy mikor fényképezek, de ezen kívül nem tudom elérni, hiába próbálom. Szeretném állandósítani, megfoghatóvá tenni, talán személyhez is kötni.  Tovább pedig az lenne, hogy a tehetség, hogyha van bennem, az írás és a fényképezés területén, meg tudjam valósítani és legyek még jobb annál, mint ami tőlem telhető. A kívánságlista további pontjait üresen hagynám, amíg nem találnék megfelelő dolgokat leírni. Mert a tárgyak mégsem kívánságlistákra valóak. Vagy igen? Azt mondják, hogy a tárgyak helyett inkább élményekkel legyünk gazdagabbak. Szerintem egy tárgy is lehet igen is boldogító, úgyhogy megfelelő arányban kell lennie a tárgyaknak és az élményeknek. Pénteken kaptam egy karácsonyi lapot Carolinától. Ő Novarától nem messze lakik, már mondhatom, hogy hagyománnyá válik ez a képeslap küldés.  A rossz csupán az, hogy az ő levele 2 napig utazik és ér el hozzám, míg az enyém hozzá közel egy hétig, de ő mégis szidja az olasz postát, hogy milyen vacak. Nem a hagyományos olasz család mint amit elképzelnél, annak az ellenkezője. Még szerettem volna írni, de nem igen megy. Lemerültem!!!
Kívánom, hogy elérjétek ezt az állapotot : "A boldogság egy köztes állomás a túl kevés és a túl sok között." Pollock  (de nem a festő,hanem a kritikus) 

Nincsenek megjegyzések: