Fiat500

Kerestem a füzetemben, amibe néha leírok dolgokat, hogy hátha találok valami értékelhetőt, és bevethetőt, de semmi. Ez zavar is, de hát van olyan időszak, amikor semmi…Kedvem lenne hülyeségekről írni, de nem tudom, hogy kit érdekel ez. Azaz, nem saját magamnak írok, az unalmas percek órák megtöltésére. Kedden szemtanúja voltam, hogy egy fényképből, hogyan lesz valós kézzel fogható kép. Ugye most már mindenki digitális fényképezőgépekkel rója az utakat, mindent megörökít, így sok képet, és felesleges adatot tárol. Kedden végig vittük azt a folyamatot, hogy egy fotó negatív, hogyan bújik elő, milyen folyamatokat kell rajta végezni. Ha ez előjön, akkor jön, az a lépés,hogy melyik képet hívjuk elő. A tekercsen lévő fényképekből talán ha 1-2 használható. Nagyító alá, a nagyon részletekbe nem megyek bele. De különböző kémiai hatásokra a fotópapírra varázsolódik a kép, amelyet speciálisfolyadékba téve előjön a papíron a kép. Természetesen, ezt sötét szobában, piros fényű lámpánál, mert más szín bezavarja a fotóelőhívást. És ezzel rengetek időt lehet pepecselni. Érdekes volt látni mindezt. Most már én ügyelek arra, hogy mit fényképezek, és feleslegesen ne fotózzak hülyeségeket. Főleg akkor ne, amikor tudom h tök sötétbe úgyse lesz jó a fénykép.

A napokban az új Fiat 500-ast nézegetem. Annyira szép, csak olyan kicsi. Kíváncsi vagyok milyen vezetni, meg úgy mégis. Már vagy 1000 fotót láttam róla és minden paraméterét tudom. Pár éve volt ugyanez a jelenség a Volvo V50-esnél, de aztán valahogy az is lecsengett, meg talán ez is le fog. Persze a fogyasztása valami 3.9 l/100km, ami a mostani árak mellett nem elhanyagolható. A divat dzsíppek meg vagy 25 l/100km-t fogyasztanak. Először Pécsen láttam egy új Fiat 500-ast. Fehér színű volt, rajta az olasz zászló matricázása. Pár hónapra rá, meg valami főzős műsorban láttam, akkor piros színben. Olyan kis szép.

Pár napja találtam egy jó hangú énekest. Birdy. De hiszen, tudjátok.