2009. december 18., péntek

A gyertya pislákoló fénye




Azt hiszem boldog vagyok. Elhitetem magammal, hogy pár hét múlva is az leszek. Jó lenne, ha vele.
Amikor felült a buszra, éreztem, hogy ott áll, annál a megállónál, elképzeltem, szinte láttam, szinte vele utaztam együtt, haza.
Délután az órámra pillantva kb. tudtam, hogy most merre jár a busz, amelyen hazafelé zötyög.
Bonyolult ez. Ahogy az élet is néha, pedig aztán élni a legegyszerűbb dolgok egyike.
Két állapot létezik.  A szeretet, és a rá való vágyakozás. Ez utóbbi kívánja meg leginkább a bátorságot.
Elég bátor vagyok. Harcolok. Egy olyan erővel, melynek nincsen értelme. Egy olyan harc melyet nem is én vívok, de a tehetetlenségben harcolnom kell. Bonyolult ez.



...
...


Édesen ragyogó Hold, féltékeny rád a szívem, mert látod azt , amit én nem látok, és ami tőlem oly távol van. 




1 megjegyzés:

♫♪☻Sika☻♫♪ írta...

"pedig aztán élni a legegyszerűbb dolgok egyike"...ebben nem értek veled egyet...
esetleg LÉTEZNI egyszerű, de élni, és jól élni nehéz... :)