Egy éves a blog!

A mai napon, a blog elérte egy éves születésnapját. Most egyfajta összefoglalást kellene alkotnom arról, hogy mi volt eddig, és mi lesz később, de csak a múltat tudom és a jelent, a jövőt nem. Ami eddig volt, az belőlem egy darab. Remélem, hogy sokak számára gondolkodtató dolgokat írtam, hogy ezzel mit okoztam a lelketekben nem tudom. Nem emelek ki semmilyen bejegyzést, mert mindegyik fontos része, hisz ezalatt az egy év alatt, - kimondani is furcsa nem, hogy leírni- szóval ezalatt az egy év alatt sok minden történt és mégis szinte semmi. A változás éve volt ez, ismét sok hasznos dolgot tanultam másoktól, másokból, és az élettől. Vannak dolgok, amiket lehet, hogy másképpen tennék most, mint akkor, de ezt nevezem annak, hogy sikeres volt a megtanult lecke. Az egy év alatt találkoztam sok emberrel, és váltam el emberektől. Csináltam a saját magam számára izgalmas és őrült dolgokat ezeket az időket sosem fogom elfelejteni, mert jól esett kicsit másképpen hozzáállni a dolgokhoz. Most főként áprilisi időre gondolok, amikor leutaztam Pécsre, és ott voltam 2-3 napot, majd ezt rá félévre megismételtem, de már egy másik ismeretlen-ismerős miatt. Sok új és a lelkem számára fontos filmeket néztem és zenéket hallgattam.
Alkottam. Amit kicsit nagy szónak tartok, mert valóban a semmiből hoztam egy különleges dolgot elő mindig, és persze ezt nevezik a nagyok alkotásnak, de sosem voltam elégedett a produktummal. Ez persze a művész harca, mert egy mű soha sincs befejezve. Voltak szép és voltak a semmitől fáradt kávé mellett töltött napok. Voltak örömök, és voltak depressziós hetek, és voltak a megmagyarázhatatlan hetek, amelyeket csak én tudok produkálni.
Változás éve volt, persze még nincsen vége, de formálódok, ahogy mindenki más, például: 
a környezettől, a barátoktól, haveroktól, szerelmektől, majdnem szerelmektől, az emberektől, könyvektől, filmektől, zenéktől. Egy fontos dolgot megtanultam, hogy szívem szerint kell élni, és őszintének kell lenni, de lehet, hogy ez más embereknek fáj, megbántok másokat ezzel, de így kell élni, őszintén szívből élni.
Az év első felében össze kellett szednem magam, hogy a darabjaimból egészet csináljak. Aztán volt egy fontos találkozásom egy lánnyal, akivel a megmagyarázhatatlan első látásra szerelembe esés volt . Aztán ez is hamar véget ért, ahogy minden.
Később találtam egy falut, ahol jó lenne lakni, néha odajárok álmodni. Az egy év alatt, volt minden, az életemben. A jövőben amellett, hogy bizonytalanság, és egy nem tervezett költözés várható, illetve az utolsó félévem a főiskolán- azt hiszem ez sem lesz egy könnyű év, de melyik volt az? Boldog születésnapot!