2010. július 20., kedd

A szavak mint vasúti sínek futottak a távolba, de sohasem találkoztak

"Testembe kúszott az illat melynek nem volt múltja jelene se jövője lélegzetünk egyre növekvő hullámai beborítottak minket és már nem is léteztünk többé én magam is lélegzetté váltam és megbújtam a szívdobogásunkban mely csókunk másodperceit tagolta...és a másodpercek hónapokká nőttek."


"És a vakáció vége előtt még mielőtt föltámadt volna bennem az a hihetetlen merészség, hogy megcsókoljam mielőtt felmentem volna, hogy becsomagoljak, mielőtt elindultam volna, mielőtt kiolvastam volna a mikiegeres képregényemet, mielőtt felnőttem volna, mielőtt kommunista, vagy kereszténydemokrata lett volna belőlem, mielőtt befejeztem volna az iskolát, mielőtt lefeküdtem volna valakivel, mielőtt a tömérdek igen kirobbant volna belőlem odasúgtam neki: én örök szerelmem."


Nincsenek megjegyzések: