bacio di bocca spesso cuor non tocca

/a csók nem mindig szívből jön/

 Szerelmeim meghalnak, mielőtt megszületnének.

Néha az élet a legjobb forgatókönyv író. Minden embernek más a „forgatókönyve”, de mégis hasonló. Átesünk ugyanazokon az érzéseken, veszítünk, harcolunk.

Elveszítjük akit szeretünk, mert a halál közbeszól, vagy csak elmúlik az a megfoghatatlan érzés amely, ha kihullik a kezeink közül, mint a tengeri homok a tenyerünkből, nem tehetünk semmit, csak elnézünk a tenger felé, bele markolunk újra a kezünkbe egy kis homokot, és hagyjuk, hogy újra lejátszódjon minden. Az idő, amely talán, másképpen viselkedik, hiszen a homok az ujjaink között "valamennyi" idő alatt hullnak alá a szemek.

Szerelem szerelem…nem is tudom már milyen az.

Lelkünk amelyet nem tudunk irányítani, néha közbeszól, újra és újra jönnek az emlékek, vagy szétdurrannak, mint egy vízzel teli lufi.

Nekem most nullaóraötvetöt perc-kor K. jut eszembe. Igen ma is mint máskor, hiányzik. A nap bármely szakaszában, csak úgy belémszáll, és tovatűnik amikor engedem. Néha marasztalom, néha elűzöm. Ezt a hiányt K. okozza, és nem az az érzés, hogy szeretnem kell valakit. Egyszerűen K. az akit fentről küldtek.[?]

Sokat beszéltünk éjjeleken K.-val, szerinte csak az érzés hiányzik és majd Ő már nem igen fog hiányozni nekem.

Hogyha most itt ezen a kék szőnyegen amelyen pár pokróc van leterítve, és a hálózsákom mely ágyként funkcionál erre az estére, egy tetováló lámpa fényében írok, pár elektromos gitár erősítő és egy nagy polc között, amely tele van régi könyvekkel, egy jóra sikeredett koncert után. Szóval ha itt feküdnénk együtt a lila szürke hálózsákomba együtt, egy másik lánnyal, csókolóznánk, és mivel közel kerülne testünk, beindulna a kémia folyamata. Csókok szüntelen váltakozása…

K. szerint akkor nem gondolnék rá.

Szombat éjjel K. mással van. Én egyedül, de ha lenn is itt valaki kitörölhetetlenül maradna bennem valami amit K. iránt érzek. Nem múlik el, hiszen szerelemim meghalnak, mielőtt megszületnének.

A holnapon töröm a fejem. Illetve Édes Októberen. Lehet, hogy a kép, amelyet a Ferences templomban készítettem róla, Assisi Szt. Ferenc napján, az idő, és az emlékek még fontosabbá és szebbé teszik Őt? Mi van, ha Édes Október, egyáltalán nem olyan, mint azt a lelkem gondolja?

Véletlen folytán kerültem oda, egy ismeretlen esküvőre, ahol mint tündöklő égi jel lett volna, mikor megláttam.

Mi van, ha szerelmeim meghalnak, mielőtt megszületnének???

Megtanultam már várni. Édes Október, jöjj velem.