Azon gondolkodtam, míg a rokonokkal voltam, hogy én is ennyire határozatlan leszek-e ha annyi idős leszek mint ők? Persze ez a jövő zenéje, de ha ezt látom, hogy ők sem határozottak, akkor honnan tanuljam el azt, hogy a különböző helyzetekben mit kell tenni, és helyesen?
Itt az ünnep, ami a keresztény hit alapjai , ez a legfontosabb ünnep, hisz "Feltámadt Krisztus örvendjetek" c. katolikus ének is így kezdődik.
Régen sokkal másabb volt ez az ünnep is. Ahogy kezdek felnőni minden elértéktelenedik, lassan az élet is? Nem értem. Ennek fordítva kellene lennie. Vajon, hogy nem érzem azt az érzést mint régen erről én tehetek? Vagy a külső körülmények? Egy ami régóta velem van, az a RÓMAI szív. 8 éve figyelemmel követem a gladiátorok küzdelmét, AS.Roma fotball club menybemenetelét avagy a pokolban égését.
Az olasz érzést, ami kell, a barna hajú nők, a mamma-k, a grande amore-k, a kávék, a filmek, a capuccino-k, pipacsok, az illat, minden.
Ez megmaradt, remélem meg is fog.
2009. április 9., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése