s mi e lelkesedés

Nem volt ez eltervezve, hogy megint… Messziről láttuk egymást szombaton is, de általában hétfőn, illetve szerdán. Ezeken a napokon, változó időben. egyszer  11-kor, szerdán dél után pár perccel, és a többi előre nem meghatározott napokon pedig véletlenszerűen, de mindig. A lényeg a MINDIGen van. Szeretjük egymást, csak rám kell nézni, amikor meglátom. Hogy ő??? Az, hogy ő mit és hogyan nem érdekel. Előbb vagy utóbb úgyis akarni fog. Ragyogó tavaszi napsütésben találkoztunk. A tavaszi időben még a bárányfelhők sem tudták, hogy mivé alakuljanak, csak elterültek a tiszta kék égen. Ők is csak élvezik a napsütést, ide oda fickándoztak, s a lent élőknek meg hol vakító napsütést okoznak, hol pedig árnyékot, s ezek váltogatták egymást, csak úgy. Tetszőlegesen. Nem is tudtam felidézni a pillanatot, hogy mikor kezdtem érezni is valamit. Egyből megfogott a segge, és a szemei. Mikor megláttam, ott, azonnal leparkoltam, leállítottam a kocsit. Elővettem a fényképezőmet, nem nemazért, hogy felvágjak, az nem az én trükköm, az a gyengék trükkje. Bekapcsoltam, belenéztem a gép nézőkéjébe, lőttem elölről, hátulról, oldalprofilból. Közben pedig végig simítottam, mint már egy hónapja. A festése, és az íve… mintha… érzem. Bár még nem tudom, milyen a szív verése, nem tudom, hogy milyen belülről, milyen a lelke. Szívesen cseréltem volna, hogy otthagyom az enyémet, - mármint nem a lelkemet- és vele megyek el, haza.  Nah jó, ez nem személy, azaz nem lány. Ez a Volvo V50.  Újra be kellett, mennem a használt autó kereskedésbe, és végignéztem a többi kocsit, is, persze a Volvonál töltöttem az idő 95 %-át, amiből ott voltam. Fotóztam, mert nem mert rám szólni senki, engem meg nem érdekelt különösebb képp, hogy ki néz. Amikor itt van előttem egy Volvo, álmaim kocsija. Szürke színben pompázik. Larának neveztem el. Ez úgy alakulhatott ki, hogy hasonló az azonosítója. Lara és én nem sokáig leszünk együtt, csak addig, amíg el nem viszik, de addig én vigyázok rá, vagyis néha meglátogatom. Az én Larám, mert majd így fogom hívni őt is, szóval mi még nem találtuk meg egymást. Én keresem, de majd csak ha minden passzol, akkor leszünk együtt. Én és Ő!!! Így lesz!!! Örök szerelem.