Április 6-a fél 4, L'Aquila...

Coelho Az ötödik hegy című könyve nem igen ragadta meg a figyelmemet, továbbra is gondolkodom, és nem hagynak el ezek a gondolatok. Hogy miről?
Alig egy hete, földrengés rázta meg Olaszország középső vidékét, Abruzzo régió L'Aquila városát és környékét. Hajnali fél négykor történt a Richter-skála szerint 6, 3-es erősségű rengés tíz kilométeres mélységben.
Amikor látod az élő közvetítést a Rai uno-n (olasz nemzeti TV csatorna), és szörnyülködve látod, hogy az emberek elvesztették, mindazt, amit egy életen át felépítettek, és sátorokba kényszerülnek élni, vagy a kocsijukba aludni, persze ha épségbe maradt.
Amikor látod élő közvetítésben 2009-04-10-én, amint a 209 koporsó egymás mellet, síró emberek mellettük, a kis fehér koporsókat, amikben sorsok váltak semmissé.
Mindegyik koporsó tetején virág, némelyiken fénykép, életvidám mosolyokról tekintenek vissza az áldozatok. Amikor hallod, hogy a pap felolvassa az áldozatok neveit, és amikor hallod, hogy az 5-dik név után neki is megbicsaklik a hangja, amikor látod, hogy az olaszok, most nem mutogatnak, és nem hadonásznak a kezeikkel, hanem guggolnak a macskaköves úton a koporsók mellett, és felteszik a kérdést:
Miért kellett ennek bekövetkeznie?
És sírnak. Ahogy én, mikor ezeket láttam.
Felfoghatatlan. És az is, hogy a miniszterelnök képes ezek után a tragédiák után azt nyilatkozni, hogy „fogják fel úgy, mintha sátortáboroznának”.
Az áldozatok száma, körülbelül 300, köztük sok gyerek, sok életvidám tinédzser, sok nő, és sok férfi.
15 eltűnt.
Összedőlt házak, összeroskadó házak.
Összedőlt lelkek, összeroskadt lelkek, pótolhatatlan emberek, akik már csak a szívükben lesznek.
Ez, ami történt, 2009-04-06 fél 4kor, L’Aquila városban.
Imádkozom értük is este lefekvés előtt.

"A Richter-skála szerint 6,3-as erősségű földrengés sújtotta L’Aquilában kaotikus állapotok uralkodnak. Rengeteg ember lézeng az utcákon, ami lassítja a mentőcsapatok munkáját. A kórházban folyamatosan dolgoznak az orvosok, de olyan sok a sérült, hogy rengeteg embert az utcán látnak el.
A Repubblica beszámolója szerint L’Aquilában volt olyan túlélője a katasztrófának, aki kézzel kezdett ásni a romok között, hogy túlélők után kutasson.
“A negyediken voltunk” - mesélt a lapnak a földrengésről egy 23 éves diák, aki a l’aquilai kollégiumban lakott. “Lerohantunk a lépcsőn, de nem vettünk levegőt, akkora volt a por. Írjátok meg: három órán át egyedül voltunk, mire megjött az első mentőcsapat. Kiakasztó. A telefont nem vették fel, csak a helyiek és a szomszédok segítettek”.
“Három órán keresztül a romok alatt voltam. Nem tudtam kiszabadítani magamat” - mesélt a földrengés utáni helyzetről a Repubblica című napilapnak a 23 éves Guido Mariani. “Három órán át nem jött segítség. Ordítottam és segítségért kiáltoztam. Hallottam, hogy csörög a mobilom, de nem értem el. Egyszer csak kinyílt egy rés, kezek nyúltak be rajta, megragadtam őket és kijöttem” - mondta.
“Menekültünk, ahogy megéreztük az első morajlást” - mondta a 22 éves l’aquilai Antonio D’Ostilio az AP-nek. “Hirtelen mind felébredtünk, és azon nyomban, pizsamában kirohantunk” - tette hozzá.
Az egyik súlyosan megrongálódott kollégiumban lakott a 22 éves Luigi Alfonsi is. “Épp az ágyamban voltam - olyan volt, mintha sosem akarna véget érni, ahogy hallottam, amint darabokban omlik össze az épület körülöttem. Sikerült lejutnunk más diákokkal együtt, de át kellett kúsznunk egy lyukon a lépcsőházban, mivel a teljes padló leszakadt.” - mondta az AP-nek.
“Ez egy apokalipszis volt, a házunk összedőlt. Az egész összeomlott, és nincs, ami pótolhatná.” - panaszkodott a helyi Maria Francesco az AFP-nek.
A brit Sky televíziónak beszélt a hatalmas rengésről Matthew Peacock, aki az umbriai Amelia városában él - közel az epicentrumhoz: “Úgy éreztem, mintha a házat a tetőnél fogva ráznák - az ágyam neki-nekiütődött a falnak, ami halhatóan csikorgott. A kutyák odakint hihetetlen lármát csaptak. Olyan érzésem volt, mintha a föld kocsonyából lenne.” - érzékeltette a rengés erejét a férfi.
Egy l’aquilai lány azt mondta, hogy december óta lehetett kisebb-nagyobb rengéseket érezni a környéken. Vasárnap is volt több kisebb rengés és egy nagyobb. Amikor hajnalban megérezték a legerősebb földmozgást, elkezdtek lerohanni a lépcsőn, ki az utcára. “Átnéztem az út túloldalára és a szemben álló házikó nem állt többé” - mondta.
Hjulia neven egyik olvasónk azt írta: “Én L’Aquilától 60 km-re élek. A földrengés nagyon erős volt és hosszú, de itt nem okozott károkat. Két utórengés volt a következő 3 órában, amit érezni lehetett itt is. Folyamatosan figyelem a híradót, egyszerűen szörnyű… Mára bezárták az iskolákat és lezárták a Teramóba vezető (A24-es) autópályát.”
A Rómától 60 kilométerre északra lakó John Murray telefonon számolt be a rengésről a Sky News hírcsatornának: “A házam elkezdett rázkódni - ez majd fél percig tartott. Kirohantam. A kutyák valami borzasztó hangon nyüszítettek, de ezen kívül minden rendben volt. Visszamentem a házba, ahol volt víz és áram. Utórengéseket nem éreztem” - mondta a férfi."