2009. április 28., kedd

Fáradt vagyok. (nem tudok címeket adni , ez van)

Fáradt vagyok. Testileg és szellemileg is. A tanárnéni még nem írt vissza. Na mind1. Ennyit a beadandóról, de jobb is h még nem írt semmit, mert kurvára nincs kedvem semmit csinálni.

Tegnap beszélgettem egy csajjal másfél órán át. Lelkiztük. Mi mást. Hülye kérdés.

Az élet dolgai, azok most kezdenek bomlani. Erőteljesen. Lassan 2 éve járok ide, de most is elhatalmasodott az az alapvető kérdés, hogy miért vagyok itt ezen a szakon? Holnap egy olyan zh-t fogunk megírni, amit mondanom se kell senki nem ért. De majd ki fog megbukni??? Én. Jó nincs is anyagom, de másnak se.

Le is szarom. Olyan fáradt vagyok. Két beadandót terveztem mára hogy meg csinálom, erre itt blogozom.

Holnap tartok egy kiselőadást, Pestalozzi-ból. És nem olasz, csak a neve. De még nem tudom az életét. Majd holnap.

Rájöttem hogy itt azért utálok lenni, mert nincsenek barátok. És minden délután azt érzem amikor unatkozom, hogy haza akarok menni. Nehéz ám mulattatni magamat, sőt a nap 24 órájában. Meg magamban beszélni. Meg minden. Tegnap este 2 órát sétáltam, éhes szomjas voltam, vettem pár kiflit, ittam ócska „üdítőt”, meg még vettem pufit.

És az alkoholisták is lehagytak olyan lassan lépdeltem. Nehéz volt a lábam. Kurva nehéz. Még magamban is sokat káromkodom. Pufit ettem sétálgattam ide oda, telefonáltam közben, hogy ne érezzem magamat annyira egyedül, egy szar városban, ahol egy lélek sem járt semerre, pedig nem volt késő. Senki nem sétáltatta a hülye kutyáját, senki nem indította be az autóját. Senki nem akart sehova se menni, furcsa. Már tettem fel magamnak a kérdést, hogy egyáltalán ebbe a megyevárosban lakik valaki? De hát a panelek ablakaiból pislákol a tv fénye, ég a konyhai vagy fürdőszobai lámpa, néhány ablak kinyitva, de ember sehol.

Néha nem is baj, csak unatkoztam, jó lett volna ,egy barát. Vagy egy szerelmes akinek én jelentem a világot, bár nem hiszek ebben, hogy én jelentek valamit is az embereknek.

Na kezd átjárni a pesszimizmusom. Ideje mennem. Végre csepergett az eső. Imádom, ha esik. Ess eső ess!!!

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nekem igenis sokat jelent a barátságod!!! ^^

Névtelen írta...

Találd ki ki vagyok...:) Ha rájössz, akkor igenis közel állok hozzád és Te is hozzám...

andreapiovanni írta...

EDINA?

Névtelen írta...

Szólítottál? : )
amúgy nem én írtam..
/D/

Névtelen írta...

Igen...:) És tudod, hogy komolyan is gondoltam...E!